A 21 Kutatóközpont júniusi felmérése szerint a kormánypárt 2022 óta szavazói harmadát elveszítette, miközben a Tisza párt az európai parlamenti választások óta másfélszeresére nőtt.

Az összehasonlítás alapját 21 Kutatóközpont 2025 júniusában végzett kutatásának három kérdése nyújtja: kire szavazott 2022-ben, 2024-ben és kire szavazna jelenleg. Ezek a visszaemlékezések nem egyenlőek a valódi szavazatokkal, előfordulhat, hogy néhányan helytelenül, vagy nem emlékeznek, melyik pártra voksoltak, vagy megváltozott a pártpreferenciájuk, ezért nem szívesen vallják be azt. Mindazonáltal képet adhat a választók viselkedéséről és annak időbeli változásairól. A két legnagyobb választói blokk arányát tekintve a 2022-es és 2024-es visszaemlékezések elég pontosak, 2022-ben 1,6-szor, 2024-ben másfélszer annyian szavaztak a választásokon a Fideszre, mint az ellenzékre, a kutatásban ez az arány 1,5-1,5 a visszaemlékezések szerint.

A kormánypárt népszerűségének csökkenése fokozatosan zajlott le az elmúlt két évben. A válaszadók 35 százaléka emlékszik úgy, hogy a 2022-es országgyűlési választáson a Fideszre szavazott, a tavalyi európai parlamenti választáson már csak 29 százalék emlékszik így, míg jelenleg a választók negyede (25%) mondja, hogy ismét a kormánypártot támogatná. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt támogatottsága látványosan növekedett: a válaszadók 19 százaléka állítja, hogy a 2024-es EP- választáson Magyar Péter pártjára szavazott, jelenleg pedig 32 százalék tenne így. Vagyis bő egy év alatt a Tisza Párt támogatottsága másfélszeresére nőtt.

Hova tűntek a Fidesz szavazói? Honnan érkeztek Magyar Péter támogatói? Hol lehetnek még tartalékai a két legerősebb politikai erőnek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A válaszadók 7 százalékára jellemző, hogy 2022-ben még a Fideszre szavazott, de mostanra elbizonytalanodott. Ez az arány a 2024-es EP választásokhoz képest 5 százalék. 3 százalék azok aránya, akik az utolsó országgyűlési választáson még a kormánypártot támogatták, jelenleg viszont már a Tisza Párt szavazói közé tartoznak. A Tisza jelenlegi 32 százalékos szavazótáborából 18 százalék érkezett az ellenzéki összefogás volt szavazói közül, 7 százalék olyan, aki 2022-ben nem szavazott, néhány százalékot pedig a kisebb, 2022-ben külön induló pártok szavazóiból szerzett meg. A válaszadók 7 százaléka olyan, a tavalyi választásokkor bizonytalan, aki most már a Tiszára szavazna. Emellett Magyar Péter pártja az elmúlt évben gyakorlatilag bekebelezte a Momentum táborát, és a DK-MSZP-P összefogás szavazóinak két-ötödét is el tudta csábítani.

A Fidesz szavazótáborának mérete jelenleg kétharmada a 2022-es választásokhoz képest, vagyis szavazói harmadát veszítette el. Ha csak a tavalyi EP-választás óta nézzük, azóta ötödével csökkent a tábora. Másképp mondva, 2022 és 2024 között 22 százalék, a tavalyi EP-választás óta ezen felül további 12 százalék morzsolódott le a kormánypárt táborából, vagyis az elpártolás üteme eddig nem lassult. A 2022-es Fidesz-szavazók 66 százaléka választaná ma is a kormánypártot, 9 százalékuk a Tiszát támogatná, 21 százalék pedig bizonytalan. A tavalyi EP-választáson a Fideszre szavazók közül 78 százalék maradt hű Orbán Viktor pártjához, 16 százalékuk bizonytalanodott el, 4 százalékuk pedig átpártolt Magyar Péterhez. A Fidesztől elpártolók körében a jelenlegi Fidesz-szavazókhoz képest felülreprezentáltak a nem fővárosban lakók és a politika iránt kevésbé érdeklődők.

A 2022-es ellenzéki összefogás szavazóinak háromnegyede (76%) ma már a Tisza Párt közé tartozik. A tavalyi EP-választáson a Demokratikus Koalícióra voksolók fele ma is kitart Dobrev pártja mellett, ugyanakkor 38 százalékuk időközben a Tisza táborába igazolt. Hasonló tendencia figyelhető meg a Kutyapárt korábbi szavazói között is, a 2024 még őket választók 35 százaléka szintén Magyar Péter pártját választaná most már.

Magyar Péter a korábban pártnélküliek körében is képes volt új szavazókat megszólítani: az EP-választásokon nem voksolók ötöde, a 2022-es országgyűlési választásokon távol maradók negyede ma már a Tisza Párt támogatója. A Tiszához az elmúlt egy évben csatlakozók körében felülreprezentáltak a nők és a politika iránt kevésbé érdeklődők, szemben azokkal, akik már a 2024-es EP-választáson is a Tiszára szavaztak, és ma is ezt tennék. A friss Tisza-szavazók valamivel kevésbé elkötelezettek a korai támogatókhoz képest: körükben 70 százalék mondja biztosra, hogy a Tiszára szavazna, míg a korábbi Tisza-szavazóknál ez az arány 88 százalék.

A 21 Kutatóközpont júniusi felmérésének eredményei szerint a Fidesz szavazótábora 2022-től mostanáig harmadával, a tavalyi EP-választás óta pedig ötödével csökkent, miközben a Tisza Párt támogatottsága másfélszeresére nőtt. A kutatás a választók visszaemlékezéseire épül, így pontosan nem tükrözi a valós szavazatarányokat, de jól kirajzolja a pártpreferenciák átrendeződésének irányát. A Fidesztől 2022 óta elpártolók ötöde pártnélkülivé vált, közel tizedüket pedig képes volt a Tisza meggyőzni. Magyar Péter pártja nemcsak az ellenzéki pártok korábbi szavazóit tudta nagy arányban megszólítani (a 2022-es ellenzéki összefogás szavazóinak háromnegyedét), hanem a korábban pártnélkülieket is, a tavalyi választások óta ötödüket. A Fidesztől elpártolók és a Tisza Párt újdonsült támogatói között kirajzolódik egy közös vonás: körükben felülreprezentáltak azok, akik kevésbé érdeklődnek a politika iránt.

Módszertan:

A hibrid adatfelvétel 2025. június 24. és 27. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.

A 21 Kutatóközpontnak ez a kutatása közösségi finanszírozásból valósult meg.