Kutatás, elemzés és tanácsadás

A 21 Kutatóközpont széles körű kutatási megoldásokat, személyre szabott, ügyfélközpontú elemzést és tanácsadást kínál társadalomkutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás, és politikai elemzés területeken.

HU|EN

További információk

Előfordulhat, hogy kapott tőlünk SMS-t, mert most zajlik egy kutatásunk. Ez nem átverés, kérjük, töltse ki a kérdőívet. Köszönjük!

Tevékenységünk

Bemutatkozik a 21 Kutatóközpont!

A 21 Kutatóközpont egy budapesti székhelyű független szellemi műhely, amely társadalomkutatással, közvélemény-kutatással, piackutatással, politikai elemzéssel és tanácsadással foglalkozik.

2020-as alapítása óta a cég rendszeresen készít hazai és nemzetközi felméréseket, amelyek jelentős részét a sajtóban is publikálta. Cégünk az ESOMAR nemzetközi közvélemény-kutatókat tömörítő szervezet tagja. A cég igazgatója Róna Dániel, a tulajdonosai jogokat az Alapítvány gyakorolja, amit kuratórium elnökként szintén ő vezet. 2024-ben az Európai Parlamenti választások előtt a 21 Kutatóközpont készítette a legpontosabb választási mérést Magyarországon, egy innovatív, otthon újnak számító módszerrel.

Visszatérő ügyfeleink között tudhatunk többek között önkormányzatokat, hazai és nemzetközi szervezeteket, gazdasági és politikai szereplőket, illetve a tudományos és akadémiai szféra képviselőit.

A 21 Kutatóközpont célja a magyar társadalom politikai tájékozottságának, nyitottságának, demokratikus gondolkodásának erősítése. Intézetünk elkötelezett Magyarország észak-atlanti orientációja, a teljesítményelvűség, az esélyteremtés, a társadalmi igazságosság és a részvételi demokrácia értékei mellett. Szervezetünk olyan politikai és gazdasági szereplőkkel kíván együtt dolgozni, akik hasonló célokat tűztek ki maguk elé. Tevékenységünk középpontjában a szakmaiság áll, célunk:

  • objektív,
  • adatgazdag,
  • elfogultságoktól mentes,
  • tudományos igényességű elemzések és anyagok készítése, javaslatok megfogalmazása.

Szolgáltatásaink

A 21 Kutatóközpont széleskörű, innovatív szolgáltatásokat nyújt mind kvantítatív, mind kvalitatív kutatási technikákkal. A modern elvárásokhoz alkalmazkodó, digitális megoldásaink az átlagos piaci standardnál 30-50%-kal kedvezőbb árakat tesznek lehetővé! Részletes ajánlatunkért érdeklődjön az info@21kozpont.com címen vagy a gombra kattintva az oldal aljára navigáljuk, ahol közvetlenül írhat nekünk!

Omnibusz

A különböző közvélemény-kutatási adatfelvételi módszerek előnyeit ötvözve új, hibrid megoldással biztosítjuk az országos reprezentatív adatfelvételt rövid kérdőívek (1-10 kérdés) esetében. Az omnibusz tökéletes stratégiai döntések támogatásához, aktuális társadalmi, közéleti kérdések gyors felméréséhez, piaci igények megismeréséhez. Az omnibusz elnevezés arra utal, hogy egy kérdőívben több megrendelő kérdéseit is feltesszük, oly módon, hogy mindegyik megrendelő csak a saját kérdőív-részletével kapcsolatos eredményeket és információkat kapja meg (a demográfiai változók viszont mindenki számára hozzáférhetőek). Ez a megoldás teszi lehetővé azt, hogy egy önálló kutatásnál nagyságrendekkel alacsonyabb árat tudunk kínálni a rövid kérdőívet vásárló megrendelőknek. (Az omnibusz egy régi - lóval vontatott - tömegközlekedési eszköz, a latin szó azt jelenti, hogy mindenkinek.)

Kvantitatív kutatások

Legyen szó felderítő, leíró, vagy magyarázó célú kutatásról a különböző típusú survey vizsgálataink alkalmasak lehetnek a kutatási kérdések megválaszolásában. Egyes célcsoportok elérésének függvényében választjuk meg az adatfelvétel platformját. A kérdőíveket a 21 Kutatóközpont kvantitatív technikákra szakosodott kutatói írják, az adatfelvétel állandó partnereinken keresztül, vagy saját adatfelvételi kapacitásaink segítségével történik. A kérdőív kérdéseit a képzett kérdezőbiztosok személyesen, online, applikáción, telefonon esetleg hibrid formában teszik fel a mintába került válaszadóknak.

Kvalitatív kutatások

Az interjús és fókuszcsoportos módszerek az egyik leggyakrabban használt formája a kvalitatív kutatásnak. Szemben a kérdőíves kutatással, ekkor nem a felszíni minták megértésére törekszünk, inkább a mély és egyedi megértés a célunk. Az interjúkon és a fókuszcsoportokon, in-hall teszteken egymást nem ismerő, arra az adott kérdéskörre és alkalomra rekrutált személyek vesznek részt, akik kontrollált körülmények között találkoznak és osztják meg gondolataikat kutatóinkal.

Szekunder kutatások

Beavatkozásmentes, a rögzített kommunikáció kutatására alkalmas technikák csokra, melyekben beszédek, posztok, honlapok, folyóiratok, hirdetések, bármilyen hanganyag rögzítése után, kódolás útján nyerjük ki a forrásokból a legfontosabb információkat. A média, tartalom- és a diskurzuselemzés hosszú távú, komparatív, adatokban gazdag módszer, mely kutatási technikák alkalmazásával remek képet kaphatunk arról, hogy a különböző témaköröket milyen szereplők birtokolják és tematizálják.

Új, innovatív kutatások

A módszer segítségével kideríthetjük, hogy hogyan vélekednek a közösségi médiában aktív felhasználók egy adott brandről, személyről, hírről, nem várt eseményről. A social listening lehetővé teszi a folyamatos, akár hónapokon át tartó monitorozást, a kommunikációs csatornák hatékonyságának mérésére kiváló kutatási eszköz.

Ajánlatot kérek!



Nemzetközi projektek

A 21 Kutatóközpont számos nemzetközi pályázatot nyert már működése során. Nemzetközi pályázataink részletes bemutatásáért kattintson a További projektek gombra.

További projektek

Elemzések

Az alábbi linkekre kattintva olvashatja és letöltheti a 21 Kutatóközpont elemzéseit.

  • Az elemzés a linkre kattintva érhető el.

    A kutatást a Heinrich-Böll-Stiftung finanszírozta.

  • A kutatás a linkre kattintva elérhető.

    A kutatást a German Marshall Fund finanszírozta.

  • Az interaktív grafikon a linkre kattintva elérhető.

    Az iránytű kifejlesztését az Atlas Network finanszírozta.

  • Budapesten és Pest megyében működő vállalkozások helyzetét feltáró kutatás elemzése a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány részére

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

    Az elemzés megalkotását az Atlas Network finanszírozta.

  • A választásokat követően több elemzés rámutatott egy, a Fidesz sikere mögött meghúzódó paradoxonra: pont azokon a településeken a legsikeresebb a kormánypárt – illetve ott tudta növelni leginkább előnyét az ellenzékkel szemben – ahol a legérezhetőbb a gazdasági és társadalmi marginalizáció, és amelyek a legkevésbé érezhették magukénak az elmúlt évtized gazdasági növekedésének gyümölcseit. Elemzésünkben ezt a paradox összefüggést vizsgáljuk és részletesen számszerűsítjük a rendelkezésre álló településszintű adatok segítségével.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • Az MKKP szavazóinak elsöprő többsége kormányváltást akaró, a kormányhoz képest inkább az ellenzékhez közelebb álló szavazó (a Mi Hazánkkal ellentétben). 60 százalékuk kormányváltást akar, és csak minden ötödik szavazójuk szeretné, ha maradna a jelenlegi kormány. A kutyapárti szavazók között több, mint kétszer annyian választanák Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • A Mi Hazánk szavazótábora 2021-ben még nagy többségben inkább kormányváltást akaró választókból állt, 2021-2022 fordulóján azonban a párt egyre több kormányszimpatizánst is meg tudott szólítani oltásellenes retorikájával. Ha bejutnának a parlamentbe, azzal mind a Fidesz, mind az ellenzéki összefogás számára nehezebbé válna a kormányzáshoz szükséges abszolút többség megszerzése: a Mi Hazánknak bejutása esetén járó 5-6 mandátum felerészben a Fidesz, felerészben az ellenzék rovására kerülne a kispárthoz.

    Hogy a párt kit támogatna ilyen helyzetben, azt nem tudhatjuk, ugyanakkor az önkormányzati működésük alapján egyértelmű mintázat rajzolódik ki: az ellenzéki vezetésű városokban valós helyi ellenzékként működnek, keményen kritizálva a polgármestert, a kormánypárti vezetésű településeken ennek viszont nem találtuk nyomát.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • Hogyan gondolkodnak a kivándorolt magyarok különböző társadalmi kérdésekről, mint például az állam szerepe, a kisebbségekről alkotott kép, és Magyarország euroatlanti elköteleződése?

    Mennyiben tér el értékrendjuk az itthon élő magyarokétól?

    Mennyire jelenik meg mindez a pártpreferenciájukban és a választási részvételi hajlandóságukban? Hogyan áll a Fidesz és a közös ellenzéki lista a kivándorolt magyarok, és a Magyarországon élők körében?

    Hány mandátum sorsáról dönthetnek, illetve dönthetnének a kinti magyarok, ha a kormány nem nehezítené meg a választójoguk gyakorlását külföldről?

    Végül, de nem utolsósorban, mely politikai és gazdasági tényezők mozgatják hazaköltözési szándékaikat?

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

    Az eseményen bemutatott prezentáció a linkre kattintva elérhető.

  • A 21 Kutatóközpont és lengyel partnere, a Projekt: Polska bemutatja a Minding the gap: deepening political polarisation in Poland and Hungary című közös tanulmányukat, ami a Friedrich Naumann Foundation for Freedom által támogatott projekt keretében készült.

    Korábbi tanulmányok bemutatták, hogy Magyarországon a Fidesz-KDNP és Lengyelországban a PiS (Jog és Igazságosság) támogatottsága aránytalanul magasabb a kisebb városokban és falvakban, ahol több, alacsonyabb gazdasági helyzetű ember él. A tanulmány célja ennek a jelenségnek a mélyebb feltárása és a két országban zajló folyamatok közötti párhuzamok és különbségek megismerése. A kutatás a két országban végzett négy (2-2) fókuszcsoport alapján készült alsó- és alsó-középosztálybeli, diplomával nem rendelkező, kis lakosságszámú, erősen kormánypárti településeken élő emberek részvételével. Mindkét országban egy-egy ellenzéki, és egy-egy kormánypárti csoport lett megkérdezve.

    A kutatás négy fő témán halad végig magyar és lengyel, illetve összehasonlító vonatkozásban: i) helyi (demokratikus) döntéshozatal, ii) gazdasági félelmek és kilátások, iii) a politikai vezetés megítélése, iv) politikai véleményeken alapuló polarizáció, társadalmi szembenállás.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • Kutatóközpontunk jelen elemzésben a világjárvány és a gazdaság 2020-ban elszenvedett változásainak politikai hatásait vizsgálja. Az elemzés kimutatja, hogy idén megszilárdult a 2019-es önkormányzati választásokon kialakult kétpólusú pártrendszer, a pártversenyt és a választói magatartást Orbánhoz és a rendszeréhez való viszony határozza meg.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • Gyorselemzésünk bemutatja, hogy a választókerületi határok átrajzolása nem befolyásolja a 2022-es választási esélyeket: a változtatás ezúttal minimális volt, érdemben egyik oldalnak sem kedvez. A kormány a látszat miatt fogadott el – egy kevésbé jelentős ügyben – ellenzéki javaslatot, ugyanakkor az egész választási rendszer, és a tágabb értelemben vett kampány környezet, már így is rendkívül egyoldalú: a választói akaratot a Fidesznek erősen kedvező módon torzítja.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • A 2020-as amerkai választások után, mind a nemzetközi és a magyar sajtó attól volt hangos, hogy a közvélemény-kutatások – hasonlóan, mint 2016-ban – képtelenek voltak pontosan megjósolni az amerikai elnökválasztás eredményét. De vajon tényleg igaz volna, hogy a választások igazi vesztesei a közvélemény-kutatások, valóban leégtek volna a közvélemény-kutatók, vagy ezúttal pontosabban mértek? Ebben az elemzésben amellett érvelünk, hogy kutatói szempontból valóban megismétlődött 2016: a felmérések alábecsülték Trump támogatottságát, de messze nem mindenhol és messze nem olyan mértékben, mint ahogy azt a médiában vagy a százalékos esélylatolgatóknál megjelent – pont, mint 2016-ban. A felmérések értő olvasata szerint itt végig egy kétesélyes versenyről volt szó – csak sajnos az ilyen óvatos és kevéssé hangzatos interpretációk háttérbe szorultak, csak úgy, ahogy 2016-ban.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • A 21 Kutatóközpont létrehozott egy mandátumkalkulátort és egy interaktív választási térképet. A mandátumbecslő modell megmutatja, hogy az ellenzék és a kormány (felhasználó által) feltételezett szavazataránya milyen mandátumeloszlást eredményezne – sőt, azt is, hogy hogyan nézne ki a becsléshez tartozó választási térkép; mely körzeteket nyerné meg nagy valószínűséggel a kormány, és melyeket az ellenzék?

    Mandátumkalkulátor és interaktív választási térkép

    Csata előtt: Interaktív választási térkép és mandátumbecslés a 2022-es országgyűlési választáshoz

    A mandátumbecslő kalkulátor módszertani leírása

  • A tanulmány arra kereste a választ, hogy az anyagi motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában: milyen kapcsolat van a választó egzisztenciális-társadalmi helyzete, szubjektív gazdasági helyzetértékelése és várakozásai, materiális ügyekkel kapcsolatos napirend- érzékelése, illetve pártválasztása között. A kutatás alapján azt láthatjuk, hogy a magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefele haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága: a legkiszolgáltatottabbak között kiemelkedő a Fidesz népszerűsége. A tanulmány során arra jutunk, hogy a kimutatott összefüggés részben – paradox módon – éppen a gazdasági szavazásban gyökerezik.

    Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

  • A 21 Kutatóközpont 2020-21 fordulóján online felmérést végzett a pedagógusok körében a járványügyi intézkedések és távoktatás kapcsán. A kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tartják hatékonynak az előírt járványügyi intézkedéseket a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók, hogyan tudják az intézkedéseket gyakorlatban, mindennapos munkájuk során megvalósítani, mi a véleményük és mik a tapasztalataik az digitális távoktatásról, valamint, hogy milyen az egészségügyi és lelki állapotuk. A minta három dimenzió szintjén (kor, régió, iskolatípus) reprezentálja a Magyarországon dolgozó pedagógusok véleményét.

    2021.01.26. - Tünetkezelés. 2020-21 Pedagógus kutatás gyorsjelentés

    A 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete április első hetében a pedagógusok körében online felmérést végzett a kormány által tervezett újranyitásról. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje, vajon mi a véleménye a magyar pedagógus társadalomnak a 2021. tavaszára tervezett újranyitással kapcsolatban. Az eredményeink azt mutatják, hogy a pedagógusok döntő többsége (87%) nem pártolja az oktatói, nevelő intézmények április 19-re tervezett újranyitását, míg 7 százalék egyetért azzal.

    2021.04.13. - Kényszerpályán. Pedagógusok az újranyitásról

  • Jelen írás a nők politikai életben betöltött szerepvállalásával foglalkozik napjaink Európájában, és Magyarországon. Célja nem az ok-okozati kapcsolat feltárása, hanem rövid helyzetleírás. Bemutatja a nők reprezentáltsági arányát az Európai Unióban, és nemzeti szinteken, végül pedig a magyar nemzeti parlamentben. Különös tekintettel a 2018-asválasztásokra szemügyre veszi a nők parlamentbe való bekerülési arányát.

    2021.03.08. - Nőügyek: Női vezetők aránya Európában és Magyarországon

    Jelen írásban a “gender gap” kérdését járjuk körbe, azaz azt vizsgáljuk, hogy van-e különbség a férfiak és a nők között szavazási hajlandóság és egyéb politikai változók mentén. Meghatározó-e a nemi hovatartozás a szavazási hajlandóság tekintetében? Máshogy szavaznak-e a nők és a férfiak, ugyanúgy gondolkodnak-e a politikai helyzetről? A tanulmány megállapítja, hogy a nemi hovatartozás önmagában nem határozza meg a szavazáson való részvétel esélyét, ugyanakkor nők és férfiak politikai részvételi formái és érdeklődése között megfigyelhetünk statisztikailag szignifikáns eltéréseket.

    2021.05.14. - Nőügyek: A férfiak és a nők érdeklődésének, részvételének és politikai preferenciáinak eltérései

  • A 21 Kutatóközpont tanulmánya az ellenzéki előválasztás résztvevőinek társadalmi-politikai hátterét, a pártok közötti erőviszonyokat és az előválasztás választókerületi küzdelmeinek várható kimenetét vizsgálja. A jelöltek demográfiai adataiból jól látszik, hogy mind a hat párt másban magaslik ki, sokszínűséget hozva az ellenzéki összefogásba. Becslésünk szerint egyik párt sem fog tarolni, mindegyik politikai erő nagyjából a választóközönségével arányosan számíthat nyerhető egyéni választókerületekre, és majd ezután parlamenti frakció létszámra.

    2021.09.14. - 253 bátor ember - az egyéni képviselőjelölti ellenzéki előválasztás elemzése

    Jelen tanulmányban az előválasztás győzteseit vesszük sorra hasonló szempontok alapján, mint az előző tanulmányunkban. Ezen felül, megvizsgáljuk azt is, hogy a választók milyen mértékben osztották meg szavazatukat a jelöltek és az őket támogató miniszterelnök-jelöltek között, végül pedig kitekintést adunk a második fordulóra is.

    2021.10.11. - Sokszínű ellenzék - az előválasztási eredmények elemzése

    Márki-Zay Péter minden várakozást felülmúlva teljesített a miniszterelnök jelölti előválasztás első fordulójában. De minek tudható be ez a hirtelen siker? Elemzésünk rávilágít arra, hogy Márki-Zay ismertsége és népszerűsége 2018-as politikai színtérre való lépése óta növekedett, illetve újszerűsége, pártonkívülisége, Dobrev Klára megosztó személye, valamint Karácsony Gergely visszalépése mind hozzájárult a második fordulós győzelméhez.

    2021.10.21. - Márki-Zay trend - Az előválasztás szavazóiról röviden



Saját kutatások

Az alábbi linkekre kattintva olvashatja és letöltheti a 21 Kutatóközpont saját kutatásait

  • A Mediánnal közösen végzett 1000 fős reprezentatív felmérésünk azt mutatja, hogy a budapestiek elsöprő többsége helyesli a kötelező maszkviselés elrendelését a tömegközlekedési eszközökön és a zárt terekben, sőt, még további korlátozó intézkedéseket is támogatna. A felmérésből többek között az is látszik, hogy alapvetően nem a pártpreferencia határozza meg az emberek véleményét a szigorító intézkedésekről - az oltottság sokkal jobban befolyásolta a válaszok megoszlását.

    A kutatás a linkre kattintva elérhető.

Gyorsjelentés a 21 Kutatóközpont podcastje!

Friss társadalomkutatási eredmények első kézből, a 21 Kutatóközpont kutatóitól. Hallgasson bele a gombra kattinva!

Belehallgatok!

Eseményeink


EP-VÁLASZTÁSOK ÉS A RADIKÁLIS JOBBOLDAL kerekasztal beszélgetés

Milyen eredményekre számíthatunk a júniusi EP-választáson Európa-szerte? Melyik pártcsalád fog erősödni, és melyik fog gyengülni? Várható-e populista/euroszkeptikus jobboldali áttörés? Hogyan fognak ezek a pártok frakciókba tömörülni? Melyikhez fog csatlakozni a Fidesz? Mi befolyásolja ezeknek a pártoknak a választási szereplését? A témáról kerekasztal beszélgetés szerveztünk.

Korrupciós esetmegoldóverseny

Hogyan küzdhető le a rendszerszintű korrupció Magyarországon? Jelentkezz a 21 Kutatóközpont által meghirdetett tanulmányi versenyre, gondolkodjunk együtt a korrupcióról! A verseny során másfél hónapotok lesz csapatokban megoldani a versenyfeladatot, ezt követően a zsűri kiválasztja a három legjobb pályamunkát, amiket egy döntő keretében mutatnak be a dobogós csapatok, akiket értékes jutalomban részesítünk.

Jogállamiság - Klímapolitika esemény

Először Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója és Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont korábbi kutatási igazgatója beszélgetett a jogállamiság és demokrácia állapotáról Magyarországon. Majd kvalitatív elemzőnk, Kiss Kata Csernus Dórával, az Egyensúly Intézet klímapolitikai szakértőjével beszélgetett az Európai Uniós klímacélokról, illetve azok hazai képviseletéről.

Egy gyönyörű barátság vége? A magyar társadalom “se veled se nélküled” kapcsolata az Európai Unióval

Hogyan látják a magyarok az EU tagság kérdését a “menni vagy maradni” leegyszerűsítő képleten túlmutatóan? Milyen területeken látják az EU jogköreit túlzottnak és melyekben szeretnék előre mozdítani a további integrációt?

21 Research Center & Projekt Polska - Media consumption in rural Poland and Hungary

21 Kutatóközpont & Projekt Polska közös tanulmánybemutatója és online konferenciája. A konferencia témája a médiafogyasztási minták az illiberális rezsimekben. Az est házigazdája, Torzsa Gabriella, kvalitatív kutató.

A távoltartott tömeg - tanulmánybemutató

Hogyan gondolkodnak a kivándorolt magyarok különböző társadalmi kérdésekről, mint például az állam szerepe, a kisebbségekről alkotott kép, és Magyarország euroatlanti elköteleződése? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek Torzsa Gabriella, elemzőnk moderálásával a vendégeink. A beszélgetés házigazdája Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont elemzője volt.


További eseményeink


Sajtómegjelenések

Részletes sajtómegjelenéseinkért kattintson a További sajtómegjelenések gombra.

További sajtómegjelenések

Csapatunk

Mi, a 21 Kutatóközpont, hiszünk a sokféleség és a fiatalság erejében. Munkatársaink neveire kattintva részletesen olvashat rólunk. Munkánkat lelkes és felkészült gyakornokok is folyamatosan segítik.

Róna Dániel

Igazgató

Baittrok Borbála

Kutatási igazgató

Bajnay Orsolya

Vezető Elemző

Kopcsik Gabriella

Elemző

Kiss Kata

Elemző

Kovács Vivien

Irodavezető

Herskovits Dávid

Kutatási asszisztens

Karrier

Szeretünk izgalmas emberekkel dolgozni! Ha érdekli a kutatói munka, van már tapasztalata közvélemény-kutatásban, vagy gyakornokoskodna, itt a helye! Tekintse meg aktuális állásajánlatainkat a gombra kattintva!

Csatlakozzon!

Közösségi média és egyéb felületeink

Kattintson az ikonokra a felületek eléréséért.






KÖZ. Rólad is szól! Szerinted?

A 21 Kutatóközpont fiatal felnőtteknek szóló programajánló oldala.

Olvasson tovább!

Támogatás

Ha megteheti, és tud azonosulni céljainkkal, kérjük támogassa Alapítványunkat! Adományaikat az alábbi bankszámlán vagy alul az adománydobozban juttathatják el hozzánk.
Banki átutalás esetén: A legkisebb felajánlás is segíti munkánkat! Kedvezményezett neve: 21 Kutatóközpont Alapítvány. Bankszámlaszám: 10404027-00032798-00000005. Közlemény rovatba kérjünk tüntesse fel, hogy adomány.

21 Kutatóközpont Kft.

Ha kérdése van, vagy árajánlatot szeretne kérni, kérjük keressen minket az alábbi elérhetőségek egyikén, vagy itt, a honlapon.

1032 Budapest
Szőlő utca 88. 2. em. 10a.

rona@21kozpont.com baittrok@21kozpont.com

+36 30 201 3418
+36 30 536 2942

Betöltés
Kérem adjon meg érvényes adatokat!
Az üzenetét elküldtük! Köszönjük!