A tanulmány arra kereste a választ, hogy az anyagi motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában: milyen kapcsolat van a választó egzisztenciális-társadalmi helyzete, szubjektív gazdasági helyzetértékelése és várakozásai, materiális ügyekkel kapcsolatos napirend- érzékelése, illetve pártválasztása között. A kutatás alapján azt láthatjuk, hogy a magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefele haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága: a legkiszolgáltatottabbak között kiemelkedő a Fidesz népszerűsége. A tanulmány során arra jutunk, hogy a kimutatott összefüggés részben – paradox módon – éppen a gazdasági szavazásban gyökerezik.

Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

A 21 Kutatóközpont létrehozott egy mandátumkalkulátort és egy interaktív választási térképet. A mandátumbecslő modell megmutatja, hogy az ellenzék és a kormány (felhasználó által) feltételezett szavazataránya milyen mandátumeloszlást eredményezne – sőt, azt is, hogy hogyan nézne ki a becsléshez tartozó választási térkép; mely körzeteket nyerné meg nagy valószínűséggel a kormány, és melyeket az ellenzék?

Mandátumkalkulátor és interaktív választási térkép

Csata előtt: Interaktív választási térkép és mandátumbecslés a 2022-es országgyűlési választáshoz

A mandátumbecslő kalkulátor módszertani leírása

A 2020-as amerkai választások után, mind a nemzetközi és a magyar sajtó attól volt hangos, hogy a közvélemény-kutatások – hasonlóan, mint 2016-ban – képtelenek voltak pontosan megjósolni az amerikai elnökválasztás eredményét. De vajon tényleg igaz volna, hogy a választások igazi vesztesei a közvélemény-kutatások, valóban leégtek volna a közvélemény-kutatók, vagy ezúttal pontosabban mértek? Ebben az elemzésben amellett érvelünk, hogy kutatói szempontból valóban megismétlődött 2016: a felmérések alábecsülték Trump támogatottságát, de messze nem mindenhol és messze nem olyan mértékben, mint ahogy azt a médiában vagy a százalékos esélylatolgatóknál megjelent – pont, mint 2016-ban. A felmérések értő olvasata szerint itt végig egy kétesélyes versenyről volt szó – csak sajnos az ilyen óvatos és kevéssé hangzatos interpretációk háttérbe szorultak, csak úgy, ahogy 2016-ban.

Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

Gyorselemzésünk bemutatja, hogy a választókerületi határok átrajzolása nem befolyásolja a 2022-es választási esélyeket: a változtatás ezúttal minimális volt, érdemben egyik oldalnak sem kedvez. A kormány a látszat miatt fogadott el – egy kevésbé jelentős ügyben – ellenzéki javaslatot, ugyanakkor az egész választási rendszer, és a tágabb értelemben vett kampány környezet, már így is rendkívül egyoldalú: a választói akaratot a Fidesznek erősen kedvező módon torzítja.

Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

Kutatóközpontunk jelen elemzésben a világjárvány és a gazdaság 2020-ban elszenvedett változásainak politikai hatásait vizsgálja. Az elemzés kimutatja, hogy idén megszilárdult a 2019-es önkormányzati választásokon kialakult kétpólusú pártrendszer, a pártversenyt és a választói magatartást Orbánhoz és a rendszeréhez való viszony határozza meg.

Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

A 21 Kutatóközpont és lengyel partnere, a Projekt: Polska bemutatja a Minding the gap: deepening political polarisation in Poland and Hungary című közös tanulmányukat, ami a Friedrich Naumann Foundation for Freedom által támogatott projekt keretében készült.

Korábbi tanulmányok bemutatták, hogy Magyarországon a Fidesz-KDNP és Lengyelországban a PiS (Jog és Igazságosság) támogatottsága aránytalanul magasabb a kisebb városokban és falvakban, ahol több, alacsonyabb gazdasági helyzetű ember él. A tanulmány célja ennek a jelenségnek a mélyebb feltárása és a két országban zajló folyamatok közötti párhuzamok és különbségek megismerése. A kutatás a két országban végzett négy (2-2) fókuszcsoport alapján készült alsó- és alsó-középosztálybeli, diplomával nem rendelkező, kis lakosságszámú, erősen kormánypárti településeken élő emberek részvételével. Mindkét országban egy-egy ellenzéki, és egy-egy kormánypárti csoport lett megkérdezve.

A kutatás négy fő témán halad végig magyar és lengyel, illetve összehasonlító vonatkozásban: i) helyi (demokratikus) döntéshozatal, ii) gazdasági félelmek és kilátások, iii) a politikai vezetés megítélése, iv) politikai véleményeken alapuló polarizáció, társadalmi szembenállás.

Az elemzés a linkre kattintva elérhető.

A 21 Kutatóközpont 2020-21 fordulóján online felmérést végzett a pedagógusok körében a járványügyi intézkedések és távoktatás kapcsán. A kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tartják hatékonynak az előírt járványügyi intézkedéseket a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók, hogyan tudják az intézkedéseket gyakorlatban, mindennapos munkájuk során megvalósítani, mi a véleményük és mik a tapasztalataik az digitális távoktatásról, valamint, hogy milyen az egészségügyi és lelki állapotuk. A minta három dimenzió szintjén (kor, régió, iskolatípus) reprezentálja a Magyarországon dolgozó pedagógusok véleményét.

2021.01.26. - Tünetkezelés. 2020-21 Pedagógus kutatás gyorsjelentés

A 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete április első hetében a pedagógusok körében online felmérést végzett a kormány által tervezett újranyitásról. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje, vajon mi a véleménye a magyar pedagógus társadalomnak a 2021. tavaszára tervezett újranyitással kapcsolatban. Az eredményeink azt mutatják, hogy a pedagógusok döntő többsége (87%) nem pártolja az oktatói, nevelő intézmények április 19-re tervezett újranyitását, míg 7 százalék egyetért azzal.

2021.04.13. - Kényszerpályán. Pedagógusok az újranyitásról

Jelen írás a nők politikai életben betöltött szerepvállalásával foglalkozik napjaink Európájában, és Magyarországon. Célja nem az ok-okozati kapcsolat feltárása, hanem rövid helyzetleírás. Bemutatja a nők reprezentáltsági arányát az Európai Unióban, és nemzeti szinteken, végül pedig a magyar nemzeti parlamentben. Különös tekintettel a 2018-asválasztásokra szemügyre veszi a nők parlamentbe való bekerülési arányát.

2021.03.08. - Nőügyek: Női vezetők aránya Európában és Magyarországon

Jelen írásban a “gender gap” kérdését járjuk körbe, azaz azt vizsgáljuk, hogy van-e különbség a férfiak és a nők között szavazási hajlandóság és egyéb politikai változók mentén. Meghatározó-e a nemi hovatartozás a szavazási hajlandóság tekintetében? Máshogy szavaznak-e a nők és a férfiak, ugyanúgy gondolkodnak-e a politikai helyzetről? A tanulmány megállapítja, hogy a nemi hovatartozás önmagában nem határozza meg a szavazáson való részvétel esélyét, ugyanakkor nők és férfiak politikai részvételi formái és érdeklődése között megfigyelhetünk statisztikailag szignifikáns eltéréseket.

2021.05.14. - Nőügyek: A férfiak és a nők érdeklődésének, részvételének és politikai preferenciáinak eltérései

A 21 Kutatóközpont új, havi elemzési sorozatot indít, amelyben a lakossági gazdasági várakozások és egyes fontos, az ország gazdasági, társadalmi helyzetét befolyásoló gazdasági változások és a mindenkori kormánypártok támogatottságának összefüggéseit vizsgáljuk.

Pénz és járványkezelés - bizalmi index március

Optimizmus a harmadik hullám árnyékában - bizalmi index április

Vissza a megszokotthoz? - bizalmi index május

Növekedés és stagnálás – bizalmi index június

Fordult a kocka - bizalmi index augusztus

Indián nyár? - bizalmi index szeptember

Már nem olyan ijesztő? - bizalmi index október

Pozitív év végi hangulat - bizalmi index december

A 21 Kutatóközpont tanulmánya az ellenzéki előválasztás résztvevőinek társadalmi-politikai hátterét, a pártok közötti erőviszonyokat és az előválasztás választókerületi küzdelmeinek várható kimenetét vizsgálja. A jelöltek demográfiai adataiból jól látszik, hogy mind a hat párt másban magaslik ki, sokszínűséget hozva az ellenzéki összefogásba. Becslésünk szerint egyik párt sem fog tarolni, mindegyik politikai erő nagyjából a választóközönségével arányosan számíthat nyerhető egyéni választókerületekre, és majd ezután parlamenti frakció létszámra.

2021.09.14. - 253 bátor ember - az egyéni képviselőjelölti ellenzéki előválasztás elemzése

Jelen tanulmányban az előválasztás győzteseit vesszük sorra hasonló szempontok alapján, mint az előző tanulmányunkban. Ezen felül, megvizsgáljuk azt is, hogy a választók milyen mértékben osztották meg szavazatukat a jelöltek és az őket támogató miniszterelnök-jelöltek között, végül pedig kitekintést adunk a második fordulóra is.

2021.10.11. - Sokszínű ellenzék - az előválasztási eredmények elemzése

Márki-Zay Péter minden várakozást felülmúlva teljesített a miniszterelnök jelölti előválasztás első fordulójában. De minek tudható be ez a hirtelen siker? Elemzésünk rávilágít arra, hogy Márki-Zay ismertsége és népszerűsége 2018-as politikai színtérre való lépése óta növekedett, illetve újszerűsége, pártonkívülisége, Dobrev Klára megosztó személye, valamint Karácsony Gergely visszalépése mind hozzájárult a második fordulós győzelméhez.

2021.10.21. - Márki-Zay trend - Az előválasztás szavazóiról röviden

A Mediánnal közösen végzett 1000 fős reprezentatív felmérésünk azt mutatja, hogy a budapestiek elsöprő többsége helyesli a kötelező maszkviselés elrendelését a tömegközlekedési eszközökön és a zárt terekben, sőt, még további korlátozó intézkedéseket is támogatna. A felmérésből többek között az is látszik, hogy alapvetően nem a pártpreferencia határozza meg az emberek véleményét a szigorító intézkedésekről - az oltottság sokkal jobban befolyásolta a válaszok megoszlását.

A kutatás a linkre kattintva elérhető.